Az optimális lépés kiválasztása

tumblr_nkmk6mwcqn1unfl1vo1_500.jpg

1. az anyagi helyzet. Az anyagi helyzet egzakt része a sakknak, hiszen egészen pontosan meg tudjuk számolni hány db és milyen fajta bábuval rendelkezik az ellenfél vagy a saját haderőnk. (Ám míg számolni könnyű, azt már nehéz eldönteni, hogy például mi ér többet: a futó vagy a huszár, a futópár vagy egy bástya és egy huszár, két bástya vagy egy vezér… A válasz az adott állásban rejlik és nem a bábuk általános értékében. Általános érték: vezér 9 pont, bástya 5 pont, futó-huszár 3 pont, gyalog 1 pont.)


2. addig nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy mi legyen az optimális lépés, amíg nem fedjük fel az ellenfél terveit. Vagyis, ha mi következünk lépésen, előbb mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy ellenfelünk mivel fenyegeti a haderőnket. A fenyegetés ismeretében már képesek lehetünk az ellenfél elképzeléseit keresztezni vagy legalábbis kivédeni. A fenyegetés feltérképezésében a következő szempontok segítenek:
a, tisztek elhelyezkedése.
b, királyok biztonsága, királyok támadhatósága.
c, gyalogszerkezet – hány szigetből áll, van-e szabad, van-e távoli szabadgyalog, izolált, dupla vagy hátramaradt gyalog az állásban.
d, van-e védtelen, támadható figura, gyenge pont.
e, milyen jellegű az állás – zárt vagy nyílt – ettől is függ a könnyűtisztek értékelése. A huszár a zárt, beállós, gyaloggal nem támadható pontokat kedveli, a futó a nyílt átlókat. A bástyáknak nyílt vonalak, sorok kellenek.
f, megvizsgáljuk, mely tisztek állnak jól, melyek állnak rosszul. Az ellenfélnél is. Vagy: el kell dönteni, hol fognak jobban állni a figuráink, milyen átcsoportosítást kell kikényszeríteni az ellenfél táborában. Más szóval: stratégiai értékelést kell adni a kiszámított változatokból előálló hadállásoknak.
g, az ellenfél legjobban álló tisztjeit igyekszünk lecserélni a mi rosszul állóinkra. A jól álló tiszteket igyekszünk megtartani .
h, megállapítjuk, hogy mely tisztek helyzetén kell javítani.
i, feltérképezzük a pont és mezőgyengeségeket; tervkészítés, hogy tudjuk, mit akarunk, mire játszunk, hol kezdeményezünk, vagy éppen védekezünk. Van-e térelőnyünk, hogyan használjuk ki, vagy ha térhátrányunk van, miképpen játszunk.
j, taktikai motívumok becslése.
k, végül a pozíciós becslés lehet statikus és dinamikus. Statikus, ami kevésbé változik: anyagiak, király biztonsága, gyengeségek, vezérek megléte. Ez mind hosszú távra szól, pár lépés alatt nem változnak. Dinamikus, ami folyton változik: fejlődés, gyalogszerkezet, figurák helyzete, vonalak és átlók.


3. ha felfedtük az ellenfél terveit, azaz megvizsgáltuk a 2. pontban leírtakat, akkor jöhet a pontos számolás. A számolás abból áll, hogy az ellenfél minden egyes, lehetséges lépését számításba vesszük. A második és harmadik pontban leírtak körülményesek, de szükségesek és kifizetődőek.


4. most hogy az állást alaposan megismertük, ideje kitalálnunk a saját lépésünket. A tervünknek objektívnek kell lennie, merésznek és nem alapulhat blöffön. Ha lehetséges, ragadjuk meg vele a kezdeményezést. Számoláskor az összes lehetséges lépést, legyen az bármennyire képtelen, figyelembe kell venni. Mindez rendkívül időigényes. Az ígéretes lépéseket, amelyek a második és harmadik pontból és a saját sakktapasztalatunkból adódóan kerülnek a szemünk elé, alaposabban meg kell vizsgálni. Fontos, hogy a változatok között soha ne ugráljunk, hanem egyiket a másik után számoljuk át.

images.png

Másfelől ez is működik...