De van tovább is: Véleménycikkében Mayer felidézi, hogy az alkotmány ünnepén, a Kossuth téren tartott dzsemborin Magyar Péter is a keverőpult mögé lépett, mivel az egyik kedvenc szerepe az, amikor diszkósként táncra perdíti a tömegeket.

A távolból igen nagy rokonszenv övezi Magyarországot, nem csak azért, mert az önfeledten ünneplő emberek egészen más látványt nyújtanak, mint a nyomasztó orbáni idők felvételei. Hanem mert újra olyan tagállam lett, amely rászolgál a partner elnevezésre. Hitet tett a jogállam, az európai értékek mellett.

A nemzetállam nagyon nyomasztja szegény liberálisokat. Az állami ünnepet pedig mindig érdemes igénytelenül végigbulizni, nehogy emelkedettebb hangulat alakuljon ki, és esetleg lerójuk tiszteletünket az állam alapítója előtt.

A cikk írójától szeretném megtudni, mire gondol pontosan. Komolyan úgy véli, hogy a mai Magyarországon jogállam van? A retroaktív törvények nyilván sokat segítenek ebben, és az is közismert, hogy a személyre szabott jogalkotás a római jog alapja.

A kedvencem természetesen az európai értékek emlegetése. Nyilván európai értéktelenséget akart begépelni, csak még a huszadikai buli hatása alatt volt. Mit is kellene éltetni? Azt, hogy a gazdagabb országok kirabolják a szegényebb régiókat? Nos, a tőzsdéken ez valóban jelen van, sőt mérhető érték is, ám a többség ebből csak a kizsákmányolást érzi. Vagy talán a különböző káros ideológiákat tartja értékesnek? Csakhogy azok valóban károsak, amit a születésszámok világosan mutatnak.

TESSÉK VÉGRE FELÉBREDNI! Európa haldoklik!

Világos lép!

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

Akik tavaly még jogállamban szerettek volna élni, most, hogy valóban nincs jogállamiság Magyarországon, meg sem szólalnak. Köszönjük, Európai Unió! 

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

Ha szerencsénk van, 5-10 év alatt megszűnik!

Világos lép!

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

Az Európai Unióban nincs jogállamiság és a szabadságjogoknak is lőttek.

Világos lép!

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

A Chaplin utánzat gyorsan felfalta a saját társadalmát. A kommunizmus kicsit lassabban lehetetlenült el. A liberalizmusnak is lassan elfogy a muníciója. Elég a születési számokra nézni, világosan látható, hogy közel a vég. 

Világos lép!

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

Az irodalom régen is kimondta, amit gondolt. 

Sötét lép!

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

Frankfurti iskola (Adorno, Horkheimer) – a "kultúripar" fogalma: a tömegkultúra és a reklám standardizált, passzív fogyasztókat termel, akik kritikai gondolkodás nélkül nyelik a kínálatot.

Guy Debord – A látvány társadalma – az ember élménye a valóság helyett egyre inkább a fogyasztási látvány közvetítésén keresztül zajlik.

Baudrillard – a fogyasztói társadalom nem szükségleteket elégít ki, hanem mesterséges vágyakat és jelentéseket (státuszjeleket) árul, a fogyasztó ezekbe kapaszkodik identitásképzés helyett.

Neil Postman – a szórakoztatóipar (tévé, majd internet) leépíti a közéleti figyelmet és a kritikus gondolkodást, "szórakozva pusztulunk bele".

Világos lép!

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

Az Európai Unió benyújtja a számlát. Ehhez csak az agymosottak fognak tapsolni. 

Sötét lép!

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

Persze mit várunk? Az Európai Unió vezetése gyáva, erkölcstelen és alkalmatlan a szerepére. Ha innen nézzük, lényegében még egészen rendben vagyunk.

Világos lép!

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

A rendszerváltás óta sikerült elérniük, hogy az erkölcsi normák semmit ne számítsanak. Ebben sokat segítettek a filmek, a zenék, az újságok, a televíziós/internetes műsorok, a könyvek. Mára elérték, hogy egyedüli értéknek a fogyasztást gondoljuk. Köszönjük, Európai Unió!

Sötét lép!

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.