Sakk a romantika korszakából...

Ezen a kora tavaszi reggelen, ha beszállunk az időgépbe, garantáltan megkapjuk a löketet egész napra. Az alábbi felfoghatatlan bonyodalmak 1858-ban történtek Paul Morphy és Adolf Anderssen között. Morphy csupán 21 esztendős, míg Anderssen éppen a negyedik X-et szántja. A korkülönbség tehát jelentős, a vehemencia viszont tökéletesen azonos: a cél nem más, mint a másik állásának azonnali elpusztítása! Halkan kérdezem: az emberi idegrendszer tán kötélből volt régen? Ha manapság ilyen állások jönnének ki, én soha többet nem versenyeznék…

250px-morpy_world_of_chess_champions.jpg

Paul Morphy (1837-1884) 1858-ban volt pályája csúcsán. Sajnos, a sakkpályafutását időnek előtt befejezte, hogy jogászként ténykedhessen. Világelsőnek tartották, bár a címe nem volt hivatalos.

and00278.png

Adolf Anderssen (1818-1879). Ő volt a nem hivatalos világbajnok Morphy előtt és után. Nagy küzdőként tartják számon.

1. e4 c5 2. d4 cxd4 3. Hf3 Hc6 4. Hxd4 e6 5. Hb5 d6 Az első néhány lépés még rendben zajlik. Mai szemmel nézve kicsit ugyan különc módon pakolják ki a változatot, de tulajdonképpen még nincs "probléma". A folytatásban viszont Morphy a 6. Ff4-et lépi. Agresszív és a mai sakkszemlélet szerint fura. Itt inkább c4 javasolt (lásd a "Karpov formában" című korábbi bejegyzést).

diagram001_2.png

6. - e5 válaszolja Anderssen, és a kérdés az, hová kerüljön az f4-en ácsorgó futó. Fe3 nem az igazi. Fg5 meg egy tisztázatlan, de inkább fehérre hátrányos folytatásba visz: 7. Fg5 Vxg5 8. Hc7+ Kd8 9. Hxa8 és a beragadó huszár idővel merénylet áldozata lesz. Lássuk a feltételes hadállást.

diagram001_3.png

Morphy mégsem Fg5-el folytatja, pedig ez illett volna hozzá, hanem 7. Fe3-al. Ha most Anderssen meghúzza a Hf6-ot, fehér semmilyen előnyt nem tudna felmutatni vele szemben. Ám ne felejtsük, 1858-ban, a romantika korszakában - na jó, kicsit azon már túl vagyunk - gyengeségnek számított a "normális" játék. Következett tehát 7. - f5?

diagram001_4.png

Nyilván az fekete elképzelése, hogy bármi áron is, de támadásba kezd. A bármi ár jelen esetben a saját királyának biztonsága...

8. H1c3 Morphy azonnal mozgósítja a haderejét, mert úgy véli, a másodhúzó túlságosan optimista a saját esélyeit illetően. Következett 8. - f4 9. Hd5 fxe3 10. Hc7+ Kf7

diagram001_6.png

Most jön a gond. Fehér nem elégszik meg egy kitűnő állással, amely 11. Hxa8 exf2+ 12. Kxf2 (12. - Vh4+ 13. g3 Vxe4 14. Fg2) Hf6 13. Hac7 után vár rá, hanem vitézkedni kezd!

11. Vf3+ Hf6 12. Fc4 Hd4 13. Hxf6 d5 és az elemzőprogram szerint az állás máris egálban van.

diagram001_7.png

Nehéz elhinni, hogy itt bármiféle egyensúly lenne, de mit tehetünk, a számítógép nem tud hazudni, legfeljebb nem jól tudja...

Ami biztos, ha most fehér erőszakkal keresné az igazát, azaz 14. Vh5-öt lépne, rajtaveszne. Mert következhetne 14. - g6 15. Vxe5 Hxc2+ 16. Ke2 dxc4 17. Vd5+ Vxd5 18. Hfxd5 Hxa1 19. Hxa8 Hc2 20. Bc1 Fg4+ 21. f3 Hd4+ 22. Kxe3 Fh6+

Nem is ez jött, hanem 14. Fxd5+

Ha most Anderssen 14. - Ke7 15. Vh5 gxf6 16. Hxa8 Hxc2+ 17. Ke2 Hd4+ 18. Kd3-al folytatja, döntetlen az állás. A német mester azonban eltéved, mint az a bizonyos keresztes lovagokból álló sereg, amely Jeruzsálem helyett Makóra ment, és 14. Kg6-ot húz.

Ezzel Morphy nyerő helyzetbe kerül. 15. Vh5+ Kxf6 16. fxe3 Hxc2+ (g6 sem jobb, mert arra 17. Vh4+ g5 18. Vh5 Vxc7 19. exd4 Fb4+ 20. c3 Fxc3+ 21. Kd1 Ke7 22. Bf1 találna fekete szívébe)  17. Ke2 és Anderssen feladta. A végállás:

diagram001_8.png

Indoklás: 17. - Vxc7 teljes tévedés, mert 18. Baf1+ Ke7 19. Bf7+ végzetes.

17. - Hd4 kicsit jobb csak ennél, de az is elbukik 18. exd4 Vxc7 19. Baf1+ Ke7 Hf7+ után.