Végjátékiskola

A sakkban igen gyakori, hogy a parti nem dől el sem a megnyitásban, sem a középjátékban, ilyen esetekben a végjátékban kell megpróbálnunk a döntést kicsikarni. Számtalan végjátéktípus létezik: gyalog-, vezér-, bástya-, futó-, huszárvégjáték és ezek kombinációi. Mindegyik külön tudománynak számít, számos buktatóval, ezért alaposan el kell sajátítani őket. Kockázat és mellékhatás: a végjátékok ismeretétől a játékerő jelentősen megnövekszik!

the-persistence-of-chess-by-dali--88728.jpg

A végjátékban gyakran minden egyetlen tempón múlik...

Nehéz pontosan megmondani, hogy egy állás mikor megy át a megnyitásból a középjátékba, ugyanígy azt is lehetetlen pontosan megmondani, hogy a középjátékból (vagy egyes esetekben rögtön a megnyitásból) mikor érünk a végjátékba. Általánoságban úgy foglalnám össze, hogy a végjátékban:
- az anyag (erősen) megfogyatkozott a táblán
- a királyok aktívan bekapcsolódnak a harcba (már Steinitz is megmondta: a király erős báb!), habár vannak kivételes esetek.
- általában már nincsenek meg a vezérek (leszámítva a vezérvégjátékokat, illetve azt, hogy a gyalogok vezérré tudnak alakulni a nyolcadik vagy az első soron; az is megállapítható, hogy általában éppen a vezérek hiánya miatt tudnak végre a királyok bekapcsolódni a küzdelembe, hiszen ha nincs vezér, kevesebb a "királyzaklatás".)


A végjáték célja legtöbbször egy vagy több gyalog eljuttatása az átváltozási mezőre. Ritkábban mattadás vagy döntő anyagi előny egyéb úton történő kiharcolása.

E hármast kombinálni is lehet, pl. a gyalog utolsó sorra jutattásával fenyegetünk, és közben sikerül matthálót szőni vagy más úton elérni a mindent eldöntő anyagi előnyt.

A sikeres végjátékhoz (is) kötelező a tervkészítés és a pontos számolás. Talán még fontosabb, mint a játszma korábbi szakaszaiban. A végjátékban gyakran minden egyetlen tempón múlik, nincs lehetőség a tévedésre.

Gyalogvégjátékok

A gyalogvégjátékok egyik legnagyobb szakértője Nikolai Grigoriev (1895-1938) szovjet mester volt. Ő nyilatkozta egyszer, hogy a nagymesterek nem szeretik a gyalogvégjátékokat, mert egyszerűen nem értik őket.
Különösen hangzik, de van igazság abban, amit mond. Íme néhány példa a versenygyakorlatból, ahol vezető nagymesterek harc nélkül feladták a partit, holott abban benne volt a döntetlen!
Az első példában a sokszoros világbajnokjelölt Jan Timman adta fel az állását sötéttel az agresszív Shirov ellen 1996-ban.
Sötét lép, és megszerzi a döntetlent!

diagram001_27.png

Újabb értelmetlen feladás 1998-ból, Lengyelországból, pedig sötét helyes játékára hamar kialakul a döntetlen. Sötét lép!

diagram002_15.png

A megoldások:

1. feladat: 1. - Kd6 2. h4 Kxc6 3. f5 Kd6 4. f6 Kd7 5. Kf3 Ke8 6. Ke4 Kf7 7. Kd5 Ke8 8. Kc6 és a c7 gyalog nem esik el. Az állás döntetlen.
2. feladat: 1. - bxa5+ 2. Kxa5 c5 3. Kb5 Kd6 és döntetlen.

Végjátékokban, kisszámú figura jelenléte esetén, a térelőny kialakításában igen nagy szerepe van a király kedvező elhelyezkedésének. A középre törő király erős támadó figura és hatalmas területet hódíthat el hátrább szorított ellenfelétől. Élvezetes formában jut kifejezésre a jobban álló király erőfőlénye a következő művészi végjátékban.
Az állás anyagilag teljesen egyenlő, a világos király aktív helyzete mégis döntő támadást tesz lehetővé.
Világos indul!

diagram001_36.png

A megoldás:

1. Kh6 Ff7
2. Fd3 Fe6! (2. Fxh7 nem jó, mert Fxc4 g5 Ff7 után sötét feláldozza a futóját és világosnak nincs mattadó figurája; 2. - Fe6 helyett Fg8 nem jó, mert g5 Ff7 Fxh7 Fxc4 g6 és védhetetlen a g7 matt!)
3. g5 Fg8
4. Fxh7 Fxh7 (Fc4-re is g6)
5. g6 Fxg6 (Fg8-ra g7 matt!)
6. Kxg6 és világos innentől könnyedén nyer.

Ismeretes, hogy vezér a gyalog ellen végjátékot - ahol a gyalog a királya mellett áll, és az átváltozási mezőtől csupán egyetlen lépésre van a gyalog - csak a "b", "d", "e", "g" vonalon tudja megnyerni a vezérrel rendelkező fél. A bástya, illetve a futógyalognál tartható a döntetlen (a-, c-, f-, h vonalon). Vannak azonban kivételek!
Világos indul, és nyer!

diagram001_38.png

A megoldás: 1. Kf4 f1V+ 2. Kg3 és a matt védhetetlen.

Oppozíció

Az oppozíció magyarul „ szembenállási helyzetet” jelent.
Oppozíció az a helyzet, amikor a két király ugyanazon a vonalon vagy ugyanazon a soron egymással szemben ugyanolyan színű mezőn áll.

Függőleges oppozíció

diagram001_55.png

Vízszintes oppozíció

diagram002_26.png

Amelyik fél utolsó lépésével ezt a helyzetet létrehozza, arra azt mondjuk: oppozícióba lépett, amelyiknek pedig ebből a helyzetből királyával lépnie kell, az az oppozíciót feladni kényszerül.
Ezeknek a fogalmaknak a végjátékok vezetésénél azért van rendkívüli jelentősége, mert az a fél, amelyik oppozícióba lép, rendszerint be tud hatolni a tábla bizonyos részébe, el tudja űzni az ellenséges királyt egyes mezőkről, vagy legalábbis hatásosan védeni tudja a mögötte álló területet.
Ezzel szemben az a fél, amelyik az oppozícióból kilépni, az oppozíciót feladni kényszerül, egyúttal akarva – nem akarva az ellenfél előbbre nyomulását is lehetővé teszi.
Azokban az esetekben tehát, amikor a harc bizonyos területnek, bizonyos mezőknek a birtoklásáért folyik, mindkét félnek az lesz a törekvése, hogy oppozícióba lépjen.

diagram003_5.png

Ha most világos lép, az állás döntetlen, mivel kénytelen feladni az oppozíciót.
Három szabály van:
1. világos nem nyerhet, ha a királya mellett álló gyalogot sakkal viszi előre.
2. sötét eredményesen védekezhet, ha egyszer sikerül közvetlenül a gyalog elé lépnie.
3. az oppozíció elfoglalása - általánosságban - döntő, akár a támadás, akár a védekezés szempontjából.
Példa az első szabályra: 1. f7+ Kf8 2. Kf6 patt.
Példa a második szabályra: 1. Kg5 Kf7 2. Kf5 Kf8 3. Kg6 Kg8 világos sehová sem jut vagy 3. Ke6 Ke8 4. f7+ Kf8 és ismét döntetlen.
Ha azonban sötét nem ügyel az oppozícióra és pl. 1. Kg5 Kf7 2. Kf5 után Kg8?-at lép, akkor világos 3.Kg6-tal lép oppozícióba, és az eredeti állást azzal a lényeges különbséggel értük el, hogy sötét van lépésen. Így már világos nyerni fog! 3. - Kf8 4. f7 (a gyalog nem sakkal ment előre) Ke7 5. Kg7 Ke6 6. f8V és világos nyer.
Ugorjunk a következő ábrára.

diagram004_1.png

Sötét tartani fogja az oppozíciót, de mégis veszít. Lássuk miért.
1. Kd2 Kd8 (távoli oppozíció) 2. Ke3 Ke7 3. Ke4 Ke6 4. e3 a gyalog adott egy plusz tempót, tehát sötét kénytelen feladni az oppozíciót. 4. - Kd6 5. Kf5 és világos beviszi a gyalogot.
Ha a gyalog már eleve e3-on állt volna, akkor nem kényszeríthette volna világos sötétet az oppozíció feladására.
Ha sötét lépett volna az állásban, akkor sötét eléri a döntetlent.
1. - Ke7 2. Kd2 Kd6 3. Ke3 Ke5 és nincs világosnak pótlépése... az állás döntetlen.
Újabb három szabályt vonhatunk le mindebből:
1. világos minden esetben nyer, ha királyával eléri a gyalogja előtti második mezőt. (Tartalék lépést ad a gyalog!)
2. nyer akkor is, ha közvetlenül a gyalogja elé oppozícióban kerül.
3. döntetlen lesz az eredmény, ha a gyalog előtt álló királlyal az ellenfél kerül közeli oppozícióba.
Most állítsuk fel sakktáblánkon a következő állást:

diagram005.png

Világos a következőképpen nyerheti meg az állást: 1. Kd4 Kc6 2. Ke5 Kd7 3. Kd5 Kd8 4. Kd6 Kc8 5. d4 Kd8 6. d5 Ke8 7. Kc7 és világos beviszi a gyalogot.
Valahogyan így lehetne leírni világos teendőit, ha nyerni szeretne:
1. oppozícióba lépés a gyalog előtt
2. behatolás átlósan
3. újabb oppozíció egy sorral előrébb
4. átlós király előrenyomulás vagy hátrálás esetén oppozícióba lépés és gyalog felzárkóztatás mindaddig, amíg
5. elérjük az átváltozási mező szomszédságát és
6. bevezetjük a gyalogot.
A következő ábra segítségével a helyes védekezést tanulhatjuk meg:

diagram006.png

1. - Kd6 2. Ke4 Ke6 3. d4 Kd6 4. d5 Kd7 5. Ke5 Ke7 6. d6+ Kd7 7. Kd5 Kd8 8. Ke6 Ke8 9. d7+ Kd8 10. Kd6 patt.
Valahogyan így lehetne leírni sötét teendőit a döntetlenért:
1. elfoglalni a gyalog előtti mezőt vagy oppozícióba lépni,
2. tartani az oppozíciót, illetve a gyalog előtti mezőt,
3. (szükség esetén) eggyel hátrább lépni a gyalog vonalán,
4. onnan ismét oppozícióba,
5. vissza a gyalog vonalára,
6. ismét a gyalogvonalon eggyel hátrább,
7. onnan megint oppozícióba és így tovább.

diagram001_63.png

1. Ka4 Kb6 sötét feladta az oppozíciót, mégsem mehetünk királyunkkal előbbre. A tábla széle miatt hiányzik egy mező az átlós előrenyomuláshoz. 2. a3 Ka6 3. Kb4 Kb6 4. a4 Ka6 5. a5 Ka7 6. Kb5 Kb7 7. a6+ Ka7 8. Ka5 Kb8 jó Ka8 is. Ezzel csak be akarjuk mutatni, hogy világos a szélső gyaloggal akkor sem nyerhet, ha a gyalog "nem sakkal" megy előre. 9. Kb6 Ka8 10. a7 patt.

Szabály, hogy szélső gyaloggal nem nyerhetünk, ha az ellenfélnek sikerül a gyalog bemenetelének útjába eső bármelyik mezőt királyával elfoglalnia.

Nézzünk olyan esetet, amikor ez nem sikerül.

diagram002_31.png

Ha itt világos van lépésen, magától értetődően könnyen fog nyerni, mert 1. Kb7 után kényelmesen beviheti a gyalogot. Ha azonban sötét lép, meg tudja ezt akadályozni: 1. Kc7 vízszintes oppozíció. Ezzel bezárja sötét ellenfelét az a-vonalra.

Szélső gyaloggal tehát akkor sem nyerhetünk, ha királyunkat az ellenfél - vízszintes oppozícióval - a gyalog elé beszorítva tartja. Ahhoz, hogy a támadó fél bástyagyaloggal nyerhessen, királyával a b7, illetve a g7 mezőt kell elfoglalnia.

Összefoglalás:
A védekező fél döntetlent tarthat a támadó király beavatkozása esetén is, ha a gyalog előtt álló két mező egyikét tetszés szerinti állásban, vagy az ezekkel szomszédos mezők egyikét oppozícióba lépéssel elérheti. (Oppozíción itt közeli, függőleges oppozíciót értünk - mindezt lásd az előző részben vagy kattints az oldal tetején a "Végjáték iskola" fülre.)

Kivételek:
1. a tábla szélére szorult védő király mindenképpen veszít, ha a gyalog nem sakkal éri el a hetedik sort.
Pl. világos d7 lépése után a gyalog nem sakkal éri el a hetedik sort.

diagram003_7.png

2. bástyagyalog esetében a védő király döntetlent tart, ha a gyalog vonulásába eső bármelyik mezőt eléri, vagy a gyalog vonalán álló támadó királlyal szemben közeli vízszintes oppozícióba lép.

diagram004_2.png

***

A következő példa a Szpasszkij - Byrne, 1974-es világbajnokjelölti páros mérkőzésről származik. Igen, ez volt az a világbajnokjelölti ciklus, amelynek a végén Robert Fischer durcás lett, és nem ült le Karpovval játszani... de ez egy másik történet. Nekünk annyit kell tudnunk, hogy Szpasszkij a Byrne elleni páros mérkőzésen szó szerint földbe döngölte az amerikai nagymestert. Azt a Robert Byrnet, aki korábban Fischer szekundánsa volt, és egészen kitűnő felkészültséggel bírt. Hiába, ez a Robert, nem az a Robert, aki tudott mit kezdeni a szovjet sakkozó kristálytiszta állásfelépítéseivel és vaslogikájával...

12-byrne-obit-1-articlelarge_1.jpg

Figyeljük meg, hogy sötét futója kénytelen a h4 gyalogra ügyelni. Nem hagyhatja el az a1-h8 átlót, mert arra Fd4 - Fg7 - Fh6 - Fg5 egyszerűen nyer. A király is meglehetősen helyhez kötött, mert a d6 pontra állandóan figyelnie kell.

Most azonban világos előtt remek lépés kínálkozik. Hogyan nyerte meg Szpasszkij a partit?
Világos lép!

diagram006_1_1.png

1. c5-öt lépett Szpasszkij, amivel sikeresen áttörte az ellenfél állását. Ha most "b" gyaloggal ütne sötét, arra gyorsabban veszítene. Nézzük hogyan: 1. - bxc5 2. Fe1 Kb8 3. Fa5 Kc8 4. Kc4 Kb8 5. b6 axb6 6. Fxb6 Kb8 7. Kb5 Kc8 8. Kc6 és vége...
Vagy: 1. - bxc5 2. Fe1 Fd8 3. Fc3 majd Fg7 - Fh6 - Fg5 nyer!
Ehelyett Byrne 1. c5-re dxc5-öt lépett, majd jött 2. d6 Kd7 3. Fxc5 Fd8 4. Fb4 Ke6 5. Kc4 Ff6 6. Fc5 Fd8 7. Fd4 (beáldoz a végső csapás érdekében még egy gyalogot!) Kxd6 8. Fe5+ Ke6 9. Fb8 Kd7 10. Kd5 és vége a partinak, mert 10. - Kc8 11.Fxa7 Fc7 12. Kc6 dönt. Vagy 10. - Ff6 11. Fxa7 Kc7 12. Ke6 hozza el a parti végét...

A következő példában taktikai megoldással kell élni, amelyhez pontos számolás szükséges.

Sötét indul!

diagram001_111_1.png

A megoldás: 1. - Bxh6 2. gxh6 He6 3. Kh7 Hg5+ 4. Kh8 Kf8 5. h7 Hf7+ matt.