Még néhány szó az Univerzum-25 kísérletről
Teljesen igaz, pár mondatban nem lehet elintézni az Univerzum-25 fiaskót. Lássuk, miképpen zajlott maga a kísérlet! 1972-ben egy John Calhoun nevű etológus négy egészséges egérpárt helyezett tökéletes környezetbe, állandó állatorvosi felügyelet alatt. Kezdetben minden rendben ment, tulajdonképpen az történt, amit a kutatók vártak, a rágcsálók gyors ütemben szaporodtak, a populáció exponenciális növekedésnek indult és 55 naponta megduplázódott.
A 315. naptól kezdve azonban a növekedés jelentősen lelassult. A maximális populáció méretet 2200 egér szintjén jegyezték fel, és nem a helyhiány akadályozta meg a további növekedést, hiszen a tartályt úgy tervezték, hogy 9500 egér ehessen benne egyszerre és akadálytalanul.
A hanyatlást a "szépek" megjelenése okozta. A szépek nem folytattak harcot a nöstényekért, nem mutattak párzási vágyat, és hajlottak a passzív életmódra. Csupán ettek, ittak, tisztálkodtak. Az utolsó születési hullámban a nöstények között is elburjánzott ez a "betegség", egyedülállók lettek, és őket sem érdekelte már többé a szaporodás.
A hanyatlás fázisa persze a még szaporodó egereket sem kímélte. A nöstények agresszív, hímekre jellemző vonásokat kezdtek mutatni, az utódaikkal nem törődtek, többnyire megölték őket, ugyanakkor a hímek tökéletesen elnőiesedtek. A tartályban megjelent a deviáns viselkedés: agresszió, elmebaj, homoszexualitás, kannibalizmus.
Az egérparadicsom az 1780. napon szűnt meg az utolsó lakójának halálával.
Természetesen lehet azt mondani, hogy az egerek nem emberek, ám ettől még a fejlett világ demográfiai mutatói rosszak, és a mi kis tartályunkban is csúcsra jár a deviáns viselkedés, a korábbi értékek elutasítása, az "egyén mindenekfelett" életérzés, a nők elférfiasodása és a férfiak elnőiesedése.
Világos lép!
A megoldást a hozzászólásokhoz várom!
A megoldást a hozzászólásokhoz várom!
