Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze…

Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,    Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács! Hollószárnyaival lebegett a zordon Enyészet,    S pusztitó erejét rád viharozta dühe, S vak diadalma jelét robogó villámival itten    Honni vitéz seregink holttetemikre süté. Tomori! büszke vezér! mért…

Benne van. Sötét lép! A megoldást a hozzászólásokhoz várom!

Minden áldozat megtérül. Világos lép! A megoldást a hozzászólásokhoz várom!

Valami félrement. Világos lép! A megoldást a hozzászólásokhoz várom!

Sebaj. Világos lép!A megoldást a hozzászólásokhoz várom!

Nem vicces. Sötét lép!A megoldást a hozzászólásokhoz várom!

A tisztességes földműves. Világos lép! A megoldást a hozzászólásokhoz várom!

Egyetek sokat. Sötét lép! A megoldást a hozzászólásokhoz várom!

Szállj el. Sötét lép! A megoldást a hozzászólásokhoz várom!