Ahhoz, hogy jó vagy jobb sakkozóvá váljunk, rengeteg állástípust kell ismernünk, felismernünk. A cél az, hogy egy adott középjáték típusban mindig tudjuk, mit kell lépnünk, ahogyan azt is tudnunk kell, hogy mikor és hol kell kombinációt keresnünk. Egy nagymester nem a kitűnő változatszámítási technikája miatt nagymester, hanem azért, mert sakkbölcsességgel rendelkezik, azaz ifjú korától kezdődően hatalmas sakktudást szed magára a tábla mellett ülve.

Természetesen, minden nagymester gyorsan és pontosan számol változatokat is, kreatív és az intuíciója sem hagyja cserben, de e hármas semmit nem ér, ha nincs tisztában az állástípusokkal, ha nem tudja, mikor, mire játsszon.

Kaszparov a fénykorában körülbelül 100 000 állástípust ismert, és fejből ismerte az összes játszmát, amit valaha látott, vagy lejátszott.

Persze az átlagembernek nincs ennyire remek memóriája, viszont jó hír, hogy nincs is rá szüksége. A jó sakkozó elég, ha önmagával áll versenyben, folyamatosan képzi magát, és elmélyed a sakktanulásban. Így jutunk el az alfához és omegához: örömünket fogjuk lelni a kockás táblán folyó harcban!

Az első ábrából kombinálni tanulhatunk.

Fekete indul, és legkésőbb a 8. lépésben mattot ad.

Egy tanács: ha nem tudod monitorról megoldani a feladványt, állítd fel a bábukat a sakktábládon, mindjárt könnyebb lesz átlátni a figurák közti kapcsolatot.

A megoldást a hozzászólások között fogod megtalálni!