Könnyebb vezér nélkül játszani!

Szórakoztató történet Adolf Anderssenről!

Adolf Anderssenről (1818-1879) már esett szó korábban a "Sakk a romantika korszakából" című cikkünkben. Ő volt a sakkozás második nem hivatalos világbajnoka.

adolf-anderssen-y-el-ajedrez.jpg

1851-ben Anderssen Berlinbe tartott Londonból, amely tetemes távolság volt akkoriban, tekintettel a közlekedési eszközök kezdetlegességére. Egyik este a világbajnok valamelyik postakocsi-állomáson az ivóban üldögélt egymagában, elgondolkozva, ám hamarosan kizökkentették gondolataiból.

"Tud ön uram sakkozni?" - lépett oda hozzá a postamester. "Nem tudok" - hangzott a kurta, de azért barátságos mosollyal kísért válasz. "Nem tud sakkozni!?" - kiáltott fel a barátkozó postamester - "no, nem tesz semmit, én nagyon jól sakkozom és most nyomban megtanítom önt!" Pillanatokon belül előkerült a tábla és a bábok és az önkéntes mester hamarosan lelkesen magyarázta a lépéseket és a játék célját. Anderssen jó tanítványnak bizonyult, hamarosan elsajátította a szabályokat és hibátlanul válaszolt a feltett kérdésekre. "Hát akkor - lelkendezett a postamester - most játszhatunk, de minthogy én erős játékos vagyok, ön pedig csak most tanulta meg a szabályokat, adok önnek egy vezérelőnyt!" El is kezdődött a játék a "mester" és a tanítványa között. A postamester az egyik játszmát a másik után nyerte... "No, önből se lesz valami erős játékos - fakadt ki. - Igaz, én erősen játszom, no de vezérelőnnyel mégis nagyobb ellenállást kellene tanúsítania!" " Hiszen éppen ez a vezér az oka - méltatlankodott Anderssen. - Önnek csak a királyára kell ügyelnie, nekem két ilyen értékes bábra kell vigyáznom. Nem csoda, ha ön nyeri a játszmákat." A postamester alig tudott szólni, ilyen furcsa okoskodás hallatára. Anderssen azonban nem hagyta annyiban a dolgot: bebizonyítom, hogy igazam van. Most én adok egy vezérelőnyt, és meglátjuk, hogy tud-e vigyázni egyszerre a királyára is, meg a királynőjére is!" A postamester belement a dologba, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy most aztán alapos leckét ad a csökönyös tanítványának. És csodák csodájára Anderssen egyik játszmát a másik után nyerte... " No látja - szólalt meg Anderssen szépen csengő hangján - mégiscsak könnyebb vezér nélkül játszani!"

Az alábbi kombináció egy "örökzöld játszmából" származik, amelyet Anderssen játszott Dufresne ellen 1852-ben.

Dufrense utolsó lépésvel leütötte az f3 huszárt, mattra állítva Anderssent!

diagram002.png

Fehér kezd, és néhány lépésen belül nyer!

A megoldás (hamarosan) a hozzászólások között.