A sakkjátékban – akárcsak a háborúban – megkülönböztetünk stratégiát és taktikát. A stratégia hosszabb lejáratú tervek kigondolása és megvalósítása. Ide tartozik a pozíciójáték: bábjaink kedvező helyzetbe hozása vagy készenlétbe helyezése meghatározott cél érdekében oly módon, hogy többféle terv megvalósítására felhasználhatók legyenek.

Csupán stratégiai eszközökkel aránylag ritkán nyerhetünk. Az esetek túlnyomó többségében szükséges a hadállásban pillanatnyilag mutatkozó adottságok, lehetőségek azonnali, rajtaütésszerű kihasználása is. Ez a taktika.
A taktika legfontosabb része a kombináció. Ennek fogalmát így határozhatjuk meg: a kombináció olyan kényszerítő erejű lépéssorozat kiszámítása, amely kihasználja a hadállás különleges lehetőségeit bizonyos cél elérése érdekében.
A kitűzött cél többféle lehet. Ezek közül a legfontosabb a mattolás. Ha ezt nem tudjuk közvetlenül elérni, megelégszünk a szerényebb előnyökkel, amelyek segítségével később mégis elérhetjük legfőbb célunkat. A legszembetűnőbb ilyen „szerényebb” előny (egyúttal a másik fél szempontjából hátrány) az anyagi előny (hátrány). Ez a gyakorlott versenyzőknél el is dönti a játszma sorsát. De nem mindig, mert vannak más előnyök (hátrányok). Ilyenek például a fejlődési előny, térelőny (hátrány), a támadó bábuk túlsúlya, a király, vagy más bábok kedvezőtlen (káros) helyzete, nyílt vonalak, sorok, átlók fölötti uralom, illetve ezek hiánya, gyenge pontok az egyik fél hadállásában, szabadgyalogok birtoklása.
A taktika művészete elsősorban annak felismeréséből áll, hogy adott esetben melyik előny az értékesebb. A megvalósítás technikai része pedig a kényszerítő lépéssorozat kiszámítása.
A stratégia és a taktika egyaránt fontos. A kettő szükségszerűen kiegészíti egymást. Ha az ellenfél nem követ el vaskos hibát, csak stratégiailag jól megalapozott hadállás adhat alkalmat taktikai rajtaütésekre.
A kombinálást épp olyan mértékben megtanulhatjuk, mint a sakkjáték elméletének többi részét, a játszma stratégiai megalapozását és a végjátékok kezelését. A gyakorlatot az előforduló példák tanulmányozása adja meg.
A blogban szereplő példák tanulmányozása által az olvasó egyre könnyebben ismerheti majd fel valamely hadállásban azokat a tényezőket (adottságokat) és eszközöket, amelyek alkalmat adnak a kombinációs megoldásra, illetve kombináció megvalósítására.
Kombinációk típusai:
1. közvetlen támadás a király ellen (a, középen rekedt király; b, a király egyéb kedvezőtlen helyzete)
2. támadás a király sáncolása ellen (a, a sáncállás szétrombolása különböző pontokon; b, a sáncállás felszakítása)
3. a király kihajszolása
4. az alapsor védtelensége
5. a tisztek káros helyzetének kihasználása, vezérfogás
6. egyes támadási eszközök használata (vonal-, átló-, sornyitás, felfedés és zárás, áttörés, behatolás, védőbáb eltávolítása, elterelése, bábok káros helyre terelése, kettős támadás, felfedett sakk, kettős sakk, lekötés, kötés kihasználása, feloldása, közbeiktatott lépés, helykészítés, huszárállás létesítése f6-on, c6-on, illetve f3-on, c3-on)
7. kedvező helyzet elérését célzó kombináció
8. védelem, ellenkombináció
9. ellentámadás (a, utólagos ellentámadás; b, egyidejű támadás és ellentámadás)
10. időnyerés, időelőny értékesítése
11. térelőny, fejlődési előny értékesítése
12. szabadgyalog létesítése és értékesítése
13. lebonyolítás
14. lépéskényszer
15. döntetlen elérése (pattkombináció, örökös sakk, egyéb döntetlen lehetőségek)