A sakkozó imája
Én Istenem, jó Istenem
Bajban vagyok, most légy velem ;
Ezt a varit nem ismerem
Kikészít az ellenfelem.
Uram, zavard meg a fejét,
Bénítsd meg az agyvelejét,
Sakkvaksággal sújtsd a szemét,
Görcsbe húzasd mindkét kezét;
Homályosítsd el az eszét, |
Hülye vagyok Uram nagyon,
A sakkot abba is hagyom,
De ne hagyd ezt felismerni,
Ugy szeretnék most még nyerni;
Add, hogy hirtelen felálljon,
Kezet nyújtson, s gratuláljon,
Vagy talán remist ajánljon,
Mégis, hogy neki se fájjon...
Jaj, most minöségfórt szerez,
Súgd meg mit lépne itt Keresz,
Jó Istenem, fordulj felém;
Portisch agyát tápláld belém;
Én Istenem, jó Istenem,
Becsukódik már az eszem,
De a tied tiszta Atyám,
Amíg játszom vigyázz reám;
Vigyázz a jó futópárra,
Meg a szép kis lovacskámra,
S végezetül csak azt kérem,
El ne nézzem a vezérem...