Az oppozíció magyarul „ szembenállási helyzetet” jelent.

Oppozíció az a helyzet, amikor a két király ugyanazon a vonalon vagy ugyanazon a soron egymással szemben ugyanolyan színű mezőn áll.

Függőleges

Vízszintes oppozíció

Amelyik fél utolsó lépésével ezt a helyzetet létrehozza, arra azt mondjuk: oppozícióba lépett, amelyiknek pedig ebből a helyzetből királyával lépnie kell, az az oppozíciót feladni kényszerül.

Ezeknek a fogalmaknak a végjátékok vezetésénél azért van rendkívüli jelentősége, mert az a fél, amelyik oppozícióba lép, rendszerint be tud hatolni a tábla bizonyos részébe, el tudja űzni az ellenséges királyt egyes mezőkről, vagy legalábbis hatásosan védeni tudja a mögötte álló területet.

Ezzel szemben az a fél, amelyik az oppozícióból kilépni, az oppozíciót feladni kényszerül, egyúttal akarva – nem akarva az ellenfél előbbre nyomulását is lehetővé teszi.

Azokban az esetekben tehát, amikor a harc bizonyos területnek, bizonyos mezőknek a birtoklásáért folyik, mindkét félnek az lesz a törekvése, hogy oppozícióba lépjen.

Ha most világos lép, az állás döntetlen, mivel kénytelen feladni az oppozíciót.

Három szabály van:

1. világos nem nyerhet, ha a királya mellett álló gyalogot sakkal viszi előre.

2. sötét eredményesen védekezhet, ha egyszer sikerül közvetlenül a gyalog elé lépnie.

3. az oppozíció elfoglalása - általánosságban - döntő, akár a támadás, akár a védekezés szempontjából.

Példa az első szabályra: 1. f7+ Kf8 2. Kf6 patt.

Példa a második szabályra: 1. Kg5 Kf7 2. Kf5 Kf8 3. Kg6 Kg8 világos sehová sem jut vagy 3. Ke6 Ke8 4. f7+ Kf8 és ismét döntetlen.

Ha azonban sötét nem ügyel az oppozícióra és pl. 1. Kg5 Kf7 2. Kf5 után Kg8?-at lép, akkor világos 3.Kg6-tal lép oppozícióba, és az eredeti állást azzal a lényeges különbséggel értük el, hogy sötét van lépésen. Így már világos nyerni fog! 3. - Kf8 4. f7 (a gyalog nem sakkal ment előre) Ke7 5. Kg7 Ke6 6. f8V és világos nyer.

Ugorjunk a következő ábrára.

Sötét tartani fogja az oppozíciót, de mégis veszít. Lássuk miért.

1. Kd2 Kd8 (távoli oppozíció) 2. Ke3 Ke7 3. Ke4 Ke6 4. e3 a gyalog adott egy plusz tempót, tehát sötét kénytelen feladni az oppozíciót. 4. - Kd6 5. Kf5 és világos beviszi a gyalogot.

Ha a gyalog már eleve e3-on állt volna, akkor nem kényszeríthette volna világos sötétet az oppozíció feladására.

Ha sötét lépett volna az állásban, akkor sötét eléri a döntetlent.

1. - Ke7 2. Kd2 Kd6 3. Ke3 Ke5 és nincs világosnak pótlépése... az állás döntetlen.

Újabb három szabályt vonhatunk le mindebből:

1. világos minden esetben nyer, ha királyával eléri a gyalogja előtti második mezőt. (Tartalék lépést ad a gyalog!)

2. nyer akkor is, ha közvetlenül a gyalogja elé oppozícióban kerül.

3. döntetlen lesz az eredmény, ha a gyalog előtt álló királlyal az ellenfél kerül közeli oppozícióba.

Most állítsuk fel sakktáblánkon a következő állást:

 Világos a következőképpen nyerheti meg az állást: 1. Kd4 Kc6 2. Ke5 Kd7 3. Kd5 Kd8 4. Kd6 Kc8 5. d4 Kd8 6. d5 Ke8 7. Kc7 és világos beviszi a gyalogot.

Valahogyan így lehetne leírni világos teendőit, ha nyerni szeretne:

1. oppozícióba lépés a gyalog előtt

2. behatolás átlósan

3. újabb oppozíció egy sorral előrébb

4. átlós király előrenyomulás vagy hátrálás esetén oppozícióba lépés és gyalog felzárkóztatás mindaddig, amíg

5. elérjük az átváltozási mező szomszédságát és

6. bevezetjük a gyalogot.

A következő ábra segítségével a helyes védekezést tanulhatjuk meg:

1. - Kd6 2. Ke4 Ke6 3. d4 Kd6 4. d5 Kd7 5. Ke5 Ke7 6. d6+ Kd7 7. Kd5 Kd8 8. Ke6 Ke8 9. d7+ Kd8 10. Kd6 patt.

Valahogyan így lehetne leírni sötét teendőit a döntetlenért:

1. elfoglalni a gyalog előtti mezőt vagy oppozícióba lépni,

2. tartani az oppozíciót, illetve a gyalog előtti mezőt,

3. (szükség esetén) eggyel hátrább lépni a gyalog vonalán,

4. onnan ismét oppozícióba,

5. vissza a gyalog vonalára,

6. ismét a gyalogvonalon eggyel hátrább,

7. onnan megint oppozícióba és így tovább.

Folytatás következik...