1. Ka4 Kb6 sötét feladta az oppozíciót, mégsem mehetünk királyunkkal előbbre. A tábla széle miatt hiányzik egy mező az átlós előrenyomuláshoz. 2. a3 Ka6 3. Kb4 Kb6 4. a4 Ka6 5. a5 Ka7 6. Kb5 Kb7 7. a6+ Ka7 8. Ka5 Kb8 jó Ka8 is. Ezzel csak be akarjuk mutatni, hogy világos a szélső gyaloggal akkor sem nyerhet, ha a gyalog "nem sakkal" megy előre. 9. Kb6 Ka8 10. a7 patt.

Szabály, hogy szélső gyaloggal nem nyerhetünk, ha az ellenfélnek sikerül a gyalog bemenetelének útjába eső bármelyik mezőt királyával elfoglalnia.

Nézzünk olyan esetet, amikor ez nem sikerül.

Ha itt világos van lépésen, magától értetődően könnyen fog nyerni, mert 1. Kb7 után kényelmesen beviheti a gyalogot. Ha azonban sötét lép, meg tudja ezt akadályozni: 1. Kc7 vízszintes oppozíció. Ezzel bezárja sötét ellenfelét az a-vonalra.

Szélső gyaloggal tehát akkor sem nyerhetünk, ha királyunkat az ellenfél - vízszintes oppozícióval - a gyalog elé beszorítva tartja. Ahhoz, hogy a támadó fél bástyagyaloggal nyerhessen, királyával a b7, illetve a g7 mezőt kell elfoglalnia.

Összefoglalás:

A védekező fél döntetlent tarthat a támadó király beavatkozása esetén is, ha a gyalog előtt álló két mező egyikét tetszés szerinti állásban, vagy az ezekkel szomszédos mezők egyikét oppozícióba lépéssel elérheti. (Oppozíción itt közeli, függőleges oppozíciót értünk - mindezt lásd az előző részben vagy kattints az oldal tetején a "Végjáték iskola" fülre.)

Kivételek:

1. a tábla szélére szorult védő király mindenképpen veszít, ha a gyalog nem sakkal éri el a hetedik sort.

Pl. világos d7 lépése után a gyalog nem sakkal éri el a hetedik sort. 

2. bástyagyalog esetében a védő király döntetlent tart, ha a gyalog vonulásába eső bármelyik mezőt eléri, vagy a gyalog vonalán álló támadó királlyal szemben közeli vízszintes oppozícióba lép.