Portisch Lajost minden magyar ismeri: a Nemzet Sportolója, nemzetközi nagymester, olimpiai bajnok, kilencszeres magyar bajnok, hétszeres világbajnokjelölt. Megtudtam, hogy jelenleg egy megnyitáselmélettel foglalkozó könyvön dolgozik, amely előreláthatóan jövőre fog megjelenni. A megnyitásról a nagymester nem árult el közelebbit, csak annyit mondott, hogy az olvasó megismerheti majd a témával kapcsolatos tapasztalatait és a kialakult állások úgynevezett titkait.

Versenyen mikor szurkolhatunk újra Portisch nagymesternek?

Régóta nem versenyzek, nincs értelme. Amikor versenyeztem, már akkor sem kellett volna, csak nem akartam azt mondani, hogy visszavonulok. Nem lehet tudni, hogy mi következik még az életben.

Két éve volt Rapport Richárddal egy párosmérkőzés…

Az egy bemutató mérkőzés volt a Rapport Richárddal, bár annak se volt sok értelme, nem voltam teljesen egészséges. Az egyik kezemet gyakorlatilag nem tudtam használni, és hát bármilyen furcsa, ez a sakkban is megnyilvánul. Ezután már csak azért mentem el egy Zalakarosi versenyre, hogy a törött vállamat gyógyítassam. Nem lehet úgy játszani, hogy délelőtt kezelésekre járok, délután meg a versenyterembe sakkozni.

Portisch Lajos, Németh Kristóf, Rapport Richárd a Játékszínben, a párosmérkőzés helyszínén

Nemrég véget ért a sakkolimpia. Nem könnyű értékelni a szereplésünket.

Először is gratulálnék a férfi csapatból azoknak a játékosoknak, akik jól teljesítettek, ők tényleg megállták a helyüket az olimpián. A szereplésünk azonban kényes kérdés, sokan nem fognak örülni a véleményemnek. Az első táblás teljesítménye annyira rossz volt, hogy nem értékelhető. Az ötödik táblás meg nem tudom, hogyan került be az olimpiai csapatba. Pontosabban tudom, de most ezekbe a részletekbe ne menjünk bele. Nem értem, ha a kapitány követte az Élő-pontszámokat, miért hagyta itthon az ötödik legjobb magyar játékost. Ha viszont nem vette figyelembe az Élő pontokat, helytelen döntés volt Rapport Richárdot tenni az első táblára, amikor jellemző rá a rapszodikus játék. A Magyar Sakkszövetségnek szintén megvan a maga felelőssége, de a felelősséget aligha fogják vállalni. Ha mégis, akkor az illetékesek csak egyetlen lehetséges lépést tehetnek...

Mindezekhez hozzátartozik, hogy Lékó Péter itthon maradt.

Természetesen Péternek játszania kellett volna a csapatban, de nem ismerem a hátterét a problémának. Lehetséges, hogy a Magyar Sakkszövetség jelenlegi személyi összetételével ő sincs túlságosan megelégedve. Furcsa módon a közvéleményt egyáltalán nem tájékoztatták arról, hogy miért nem játszik a csapatban. Ez a sakktársadalom ismételt lenézése.

Ki most a legtehetségesebb fiatal?

Nem foglalkozom ezzel a kérdéssel, teljesen kivonultam a sakkozás világából Magyarországon. Elutasítást kaptam, amikor felajánlottam a Magyar Sakkszövetségnek a szakmai segítségemet. Külföldről állandóan keresnek, míg a hazám nem kíváncsi rám.

Mintha keletre és nyugatra is több pénz és utánpótlás lenne ebben a sportban. A magyar sakkozás leszálló ágban van?

Köztudott, hogy a sakkozás, mint sport elég szép támogatást kap a magyar államtól, de az már egy másik kérdés, hogy ezt a pénzt a Magyar Sakkszövetség hogyan költi el. Magyarországon nyilvánvalóan probléma van sakkoktatással. Tudniillik, nem mindegy kik oktatnak, kik foglalkoznak a magyar sakkozókkal. Félreértés ne essék, nem panaszkodásképpen mondom, hogy az én tapasztalataimra nem kíváncsiak. Ha meghívást kapok szimultánra vagy élménybeszámolóra, örömmel elmegyek, de a Magyar Sakkszövetségen kívül, mert velük nem szeretnék kapcsolatot tartani. Mondom ezt függetlenül attól, hogy igazolt játékosa vagyok a Vasasnak, és ezáltal tagja vagyok a Magyar Sakkszövetségnek is, ugyanakkor az is tény, hogy ennek semmi jelentősége nincsen.