Sakkozz mindennap!

2017.ápr.07.
Írta: Katolikus magiszter 4 komment

Mihail Tal - Vaganjan (1973)

dsc_0502_vaganian_noticing_tal_s_unstoppable_a_pawn_for_queening.jpg

1973-ban 12 lépésben győzi le Tal az ellenfelét, Vaganjant. Az alábbi állásból indulva már csak néhány lépés van hátra...

Világos lép!

pos135.jpg

A megoldást a hozzászólásokhoz várom!

Miért nem tudnak veszíteni a nők ellen egyes férfiak?

Kétségtelen, hogy a sakkban nagyon nehéz veszíteni, bárki legyen az ellenfél. Ugyanakkor a címben feltett kérdés költői, hiszen nagyon jól tudjuk, miért nem tud „az erősebbik nem” veszíteni a „gyengébbik nemmel” szemben. Egy sportember azonban nem viselkedhet úgy, mint egy sértődött gyerek vagy mi rosszabb, nem vetemedhet csalásra.

A mostani két példa nagyon jól megmutatja, hogy a férfiak egója miképpen bolondul meg, ha a sakkversenyen szoknyát hord az ellenfél.

2009-ben, a Villámsakk Világbajnokságon történt, hogy  Magnus Carlsen (a jelenlegi világbajnok) Alexandra Kosteniuk ellen előbb csalni próbált, majd amikor felfogta, hogy ez lehetetlen a táblára irányuló videokamera miatt, kézfogás nélkül elhagyta a helyszínt.

20091116_100carlsen-kosteniuk-768697.jpg

A sakkban kevésbé jártasabbaknak mondom el, hogy a sakkjátszma kézfogással kezdődik és ér véget. Extrém modortalanságnak számít ennek az elmaradása. A másik fontos szabály, hogy a "fogott figura lép". Ha a megérintett figurával mégsem lép a sakkozó, az már nem a modortalanság, hanem a csalás kategóriája. Carlsen sajnálatos módon az alábbi állásban csalni próbált.

pos131_1.jpg

Magnus Carlsen - Alexandra Kosteniuk (2009)

Világos lép!

A későbbi férfivilágbajnok előbb a harmadik soron álló bástyájával lépett e2-re, viszont a másodperc töredéke alatt rájött, hogy Vxf2 után elvesztette a játszmát, így visszatette az eredeti állást, és az első soron álló bástyát dobta e2-re. Alexandra nagyon helyesen azonnal reklamált, Carlsen pedig sértődötten felpattant az asztaltól a már említett kézfogás nélkül.

kosteniuk-carlsen-736827.jpg

A reklamálás pillanata

Ennél sokkal súlyosabb eset volt, amikor Garry Kaszparov 1994-ben Polgár Judit ellen csalt. Kaszparov sosem volt Grál lovag, de amit Linaresben művelt az több mint 20 év távlatából is felháborító.

garri-kaszparov.jpg

Közönséges csaló a sakkozás 13. világbajnoka!

pos133.jpg

Polgár Judit - Garry Kaszparov (1994)

Sötét lép!

Ebben az állásban a világbajnok bőven nyerésre áll. A kézenfekvő Bxb2 helyett Kaszparov azonban Hc5-öt lép, ami teljes butaság. Hamar rádöbben, hogy Fc6 után minőséget veszít, ezért a már c5-re helyezett huszárt f8-ra helyezi, és később a partit megnyeri.

Miután Judit nem tartózkodott a táblánál, bár messziről látta, hogy mi történt, az ügyben a helyszínen nem lépett fel. Ne feledjük, Judit ekkor még csak 18 éves, az ellenfél pedig a félelmetes világbajnok. Másnap Judit panaszt tett a szervezőknél, ám dacára a készült videofelvételnek, az ügy elsikkadt. Kaszparov ellen nem mertek fellépni a versenybírók.

moscow2002_pol-kas.jpg

Polgár Judit és Kaszparov jó párszor néztek egymással farkasszemet a táblánál

Nyilván egy sakkozó számára a sakk nem játék, hanem az élete. Ettől azonban még lehet egy sakkozó úriember, mint a Szpasszkij, és lehet egy törtető, nagyszájú csaló, mint a Kaszparov. Mindkettő világbajnok volt, de a megítélésük utólag már eléggé eltérő.

Kibeszéljük a tévedéseinket!

9123_f1f485b532be392dd7964f94dbd0562a.png

Tévedni emberi dolog – mondta Szent Jeromos az ókor végén, a középkor elején. Ha csúnya hibát ejtünk, ez a mondás mindig kihúz bennünket a bajból, hiszen mégsem vagyunk mi, emberek, lelketlen gépek: tény, hogy olykor nem tudjuk tökéletesen végrehajtani a feladatainkat.

A mai nap a három legjelentősebb sakktévedésemrõl számolok be:

  • Sakkozó számára a versenyek okozzák az igazi stresszt. Ezt hőn bizonyítja, hogy miután a Budapest Bajnokságon egy nehéz partiban sötét színnel győzedelmeskedtem, tévedésből a játszmalapra azt írtam, hogy 1:0, vagyis az ellenfelem nyert. A vesztes fél, aki a partit követően szintén azt sem tudta, hogy fiú-e vagy lány, valószínűleg egyszerűen csak lemásolta, amit én írtam, majd helyreraktuk a bábukat, és a versenybíróhoz fáradva aláírattuk a rossz eredményt, amely dokumentálásra került. A tévedésre hazafelé menet jöttem rá a villamoson. Szidhattam magamat utólag, bár legalább az erkölcsi győzelem megmaradt nekem, ha már ténylegesen az ellenfelem szerzett pontot.c640x360_51.jpg
  • Szerintem ennél súlyosabb eset volt, amikor mattolni óhajtottam az ellenfelem vezérét. Sokáig – az „aljas dög” – folyton kicsúszott a karmaim közül, míg nagy nehezen „leesett”, hogy az ellenfél királya a célpont. Ha jól emlékszem, kisebb csodával ért fel, hogy a partit végül nem vesztettem el.8ec68f031e.jpeg
  • Végül és utolsósorban a legsúlyosabb, legnehezebb emlékem, amikor a saját királyomra támadtam mattolási szándékkal. Tudom, ezt úgysem hiszi el senki nekem. Pedig tényleg megtörtént. Azt hiszem, ez az a pont, amikor ideje abbahagyni a sakkot. No nem örökre, de legalább arra a napra, amikor ilyesmi megesik.pzrj7wr.jpg

Ha van hasonló történetetek, írjátok meg a hozzászólásokhoz! 

Címkék: sakk, Tévedés, sakkblog
süti beállítások módosítása
Mobil