Kellemes, pár perces feladvány. Reggeli közben megoldható. Jó étvágyat!

Világos lép!

A megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!

A mai kombináció már volt néhány nappal korábban. Jó, nem pont ez, nem pont így, de az elv semmit nem változott...

Világos lép!

A megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!

Csak azért találtam ki ezt a címet, hogy legyen némi pszichés nyomás rajtatok. Szerencsére nem nehéz feladványok, kis odafigyeléssel a siker garantált!

Világos lép!

Világos lép!

A megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!

Micsoda sakk készlet! Staunton, ide látom...

Világos lép!

A megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!

Maxim Dlugy, amerikai nagymester

Mindig kifejezetten jónak tartottam az életből vett példákat. Ezekből lehet a legtöbbet tanulni, hiszen bármikor kijöhetnek a sakktáblán.

A most következő feladvány egy 1990-ben lejátszott Dlugy - Nijboer játszmából ered.

Világos lép!

A megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!

A hajnali feladványok nagy előnye, hogy kávé helyett is biztosítják az ébredést. Ma sem fogtok csalódni!

Világos lép!

Világos lép!

A megoldásokat a hozzászólásokhoz várjuk!

Cattani felügyelő helyett most nekünk kell leszámolnunk a szicíliai polippal! Bátorság! Sikerülni fog...

Így néz ki a polip:

Világos lép!

A megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!

A válasz: igen. Régen mindent lehetett. A Nemzetközi Sakkszövetséget csak 1924-ben hozták létre, így aztán az írott szabályoknak az 1800-as évek első felében, a romantika korszakában még meglehetősen híján voltak. A világbajnoki ciklust sem szabályozták, ezért 182 éve a kor legjobb sakkozóját csak úgy körülbelül lehetett megtalálni. Az 1830-as évek sakkot szeretői az ír származású McDonnellt, illetve a francia Labourdonnaist vélték a legjobbnak, következésképpen 1834-ben Londonban, a sakkozás akkori fővárosában, a küzdelem közöttük elkerülhetetlenné vált.

McDonnell

Labourdonnais

Manapság 12 játszmából áll a világbajnoki döntő, és kicsit több, mint két hét alatt, pihenőnapokkal együtt lezavarják a jeles sakkeseményt.

1834-ben júniustól egészen októberig játszotta McDonnell és Labourdonnais a páros mérkőzésüket. E közel fél év alatt 88 játszmát váltottak, amelynek a végeredménye +44, -30, =14 lett Labourdonnais javára. Tudni kell, hogy sakkórát sem használtak, a játékosok annyit gondolkodtak egy lépésen, amennyit csak akartak. McDonnell pedig szeretett gondolkodni. Előfordult, hogy egyetlen lépésen akár másfél órát töprengett. De volt más furcsaság is: Labourdonnais előszeretettel káromkodott, ha rosszat lépett, vagy éppen nevetgélt, ha jól állt. Az sem volt ritka, hogy játék közben azzal szórakoztatta a szép számmal jelenlévő nézőközönséget, hogy epigrammákat mondott.

A közönséget sem kellett félteni. A játékosokat rendszeresen kérdésekkel vagy hangos bekiabálásokkal zavarták. Nem csoda, hogy a hosszúra nyúlt páros mérkőzés mindkét játékos egészségét felemésztette. McDonnell éjszakánként nem tudott aludni, helyette idegességében a szobájában sétált fel és alá, Labourdonnais pedig alkohollal próbálta csökkenteni a rá nehezedő feszültséget.

A mai feladvány ennek a páros mérkőzésnek az 54. játszmájából van. A játszma egyébként annyira tetszett D'Arblaynak, hogy verset írt róla, amely a Chess Player Magazin 1867. évi kötetében megjelent.

Világos (McDonnell) lép!

A romantikus megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!

Ma megkapjátok a magatokét!

Kezdjünk egy kis bemelegítéssel: sötét lép!

Ezt meg oldjátok meg, ha tudjátok! (Muhahahaha...)

Sötét lép!

A megoldásokat a hozzászólásokhoz várjuk!

Miért szeretünk sakkversenyre járni? A titokra végre fény derült!

A kötelező hajnali feladványaink kapcsán csupán annyit mondanék el, hogy az elsőnek több lehetséges megoldása van.

A másodikra ez már nem igaz. Az első lépés könnyű, hanem azért a továbbiakon kell egy picit agyalni... A többi már a ti feladatotok! Sok sikert!

Világos lép!

Világos lép!

A megoldásokat a hozzászólásokhoz várjuk!