Nem gond. Hadd jöjjenek. Megfejtjük mindet!

Világos lép!

Világos lép!

Világos lép!

Világos lép!

Világos lép!

A megfejtéseket a hozzászólásokhoz várjuk!

A mai példa a Szpasszkij - Byrne, 1974-es világbajnokjelölti páros mérkőzésről származik. Igen, ez volt az a világbajnokjelölti ciklus, amelynek a végén Robert Fischer durcás lett, és nem ült le Karpovval játszani... de ez egy másik történet. Nekünk annyit kell tudnunk, hogy Szpasszkij a Byrne elleni páros mérkőzésen szó szerint földbe döngölte az amerikai nagymestert. Azt a Robert Byrnet, aki korábban Fischer szekundánsa volt, és egészen kitűnő felkészültséggel bírt. Hiába, ez a Robert, nem az a Robert, aki tudott mit kezdeni a szovjet sakkozó kristálytiszta állásfelépítéseivel és vaslogikájával...

Figyeljük meg, hogy sötét futója kénytelen a h4 gyalogra ügyelni. Nem hagyhatja el az a1-h8 átlót, mert arra Fd4 - Fg7 - Fh6 - Fg5 egyszerűen nyer. A király is meglehetősen helyhez kötött, mert a d6 pontra állandóan figyelnie kell.

Most azonban világos előtt remek lépés kínálkozik. Hogyan nyerte meg Szpasszkij a partit?

Világos lép!

A megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!

Holland film, amelyben egy kislány, Sára, barátok és apa nélkül éli életét. Egyszer egy boltban szemügyre vesz egy sakk készletet, így megtanul sakkozni a barátja, Viktor segítségével. A sakk mesevilágba viszi, és több meglepetést tartogat a számára.

https://www.youtube.com/watch?v=1RZhVSXGHWM

Miután az óraállítgatásnak - az eredetinek, a "télinek" - nagyjából semmi értelme nincsen, azt kell gondolnom, hogy szándékosan szivatják vele a lakosságot. Teljesen valószínűtlen, hogy akárcsak egyetlen kWh-t megspórolna általa az ország. Annyira szeretném látni, hogy ezt miképpen számolták ki! Igazából, ha jobban belegondolunk, valószínűleg több áramot használ el az átlagos fogyasztó az óra visszaállítása miatt. Na sebaj. Talán majd egyszer véget ér ez az őrület is, mint sok más...

A boldog békeidők, amikor még nem kellett az órákat a nagy semmiért állítgatni...  

Na mindegy, ne keseregjünk, inkább sakkozzunk!

Világos indul!

Világos indul! (Vigyázat! Kicsit trükkös, rövid, csattanós feladvány.)

A megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!

Világos lép, és két lépésben mattot ad!

Sötét lép, és világos átgondolhatja az életét...

A megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!

A győzelem lehetősége mindkét szín előtt nyitva áll... csak meg kell ragadni!

Világos lép!

Sötét lép!

A megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!

Ám ha még nem unod, akkor íme egy rendkívül szép kombináció, amely csak rád vár!

Világos lép!

A megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!

Miért hívjuk asztalnak az asztalt és miért széknek a széket? Ismerős kérdések? Minden gyerek felteszi őket a szüleinek, akik persze vagy válaszolnak rá (valamit), vagy próbálják elviccelni a kérdést, esetleg elzavarják a gyereket a szobájába sakkozni...

Cseresnyés István, korának egyik legjobb magyar sakkozója

Nos, örömmel jelentem be, hogy a sakk esetében konkrét válaszokkal szolgálhatok. Cseresnyés István (1837-1866), magyar újságíró a Vasárnapi Újság 1859. december 11-i számában ír "A sakkjáték magyar műszavai" című cikkében a sakkbábok színéről, illetve nevéről. Cseresnyés kezdeményezi - roppant praktikus okból - a fehér és fekete szavak használata helyett a világos és sötét elnevezést, mivel azok rövidítése nem azonos. 

A sakkban a bábok elnevezése egészen sokféle, de "hivatalos neve" minden bábunak csak egy van!

A bábok esetében a vezér, futár, huszár, bástya és a gyalog neveket választja. Valamint ő ajánlja a játszma szót a parti elnevezésére.

Néhány alternatív név: vezér (királynő), futó (futi), huszár (ló, paci, paripa), bástya (torony), gyalog (paraszt, peska)

A tanulság csupán annyi, hogy mindenre van válasz. Kedves szülők, már nem kell elzavarni a gyereket sakkozni, ha kérdez!

Csak világos mosolyog... de miért?

Te mit lépnél világossal?

A megoldást a hozzászólásokhoz várjuk!