A király középen inkább támadható, mint sáncállásban. Ennek egyszerű a magyarázata. A királyt legjobban a közvetlenül előtte álló gyalogok védik. Márpedig a középgyalogokat rendszerint a játszma legelején előretoljuk. Az előretolt gyalogok könnyen támadhatók, s ha sikerül a király előtt álló gyalogokat akár cserével, akár áldozattal eltávolítani, a kinyíló vonalakon és átlókon szabaddá válik az út az ellenfél tisztjei számára.
(Természetesen előfordulhat, hogy biztosabban áll az egyik fél királya középen, mint a másiké a sáncállásban. Ennek magyarázata az adott állásban rejlik.)
Az első példa a vonalnyitás jelentőségét ismerteti. Ebben az esetben értékesebb a nyílt vonal, mint az anyagi előny. Fehér lép!

A második példa is a vonalnyitásról szól. Fehér indul!

A harmadik példa az átlózárásról szól. Fekete lép!

A negyedik példa az áttörést fogja szemléltetni. Fehér lép!

Az ötödik példa a védő bábok elterelését mutatja meg. Fehér lép!

A megoldás (hamarosan) a hozzászólások között!

A sakkjátékban – akárcsak a háborúban – megkülönböztetünk stratégiát és taktikát. A stratégia hosszabb lejáratú tervek kigondolása és megvalósítása. Ide tartozik a pozíciójáték: bábjaink kedvező helyzetbe hozása vagy készenlétbe helyezése meghatározott cél érdekében oly módon, hogy többféle terv megvalósítására felhasználhatók legyenek.

Csupán stratégiai eszközökkel aránylag ritkán nyerhetünk. Az esetek túlnyomó többségében szükséges a hadállásban pillanatnyilag mutatkozó adottságok, lehetőségek azonnali, rajtaütésszerű kihasználása is. Ez a taktika.
A taktika legfontosabb része a kombináció. Ennek fogalmát így határozhatjuk meg: a kombináció olyan kényszerítő erejű lépéssorozat kiszámítása, amely kihasználja a hadállás különleges lehetőségeit bizonyos cél elérése érdekében.
A kitűzött cél többféle lehet. Ezek közül a legfontosabb a mattolás. Ha ezt nem tudjuk közvetlenül elérni, megelégszünk a szerényebb előnyökkel, amelyek segítségével később mégis elérhetjük legfőbb célunkat. A legszembetűnőbb ilyen „szerényebb” előny (egyúttal a másik fél szempontjából hátrány) az anyagi előny (hátrány). Ez a gyakorlott versenyzőknél el is dönti a játszma sorsát. De nem mindig, mert vannak más előnyök (hátrányok). Ilyenek például a fejlődési előny, térelőny (hátrány), a támadó bábuk túlsúlya, a király, vagy más bábok kedvezőtlen (káros) helyzete, nyílt vonalak, sorok, átlók fölötti uralom, illetve ezek hiánya, gyenge pontok az egyik fél hadállásában, szabadgyalogok birtoklása.
A taktika művészete elsősorban annak felismeréséből áll, hogy adott esetben melyik előny az értékesebb. A megvalósítás technikai része pedig a kényszerítő lépéssorozat kiszámítása.
A stratégia és a taktika egyaránt fontos. A kettő szükségszerűen kiegészíti egymást. Ha az ellenfél nem követ el vaskos hibát, csak stratégiailag jól megalapozott hadállás adhat alkalmat taktikai rajtaütésekre.
A kombinálást épp olyan mértékben megtanulhatjuk, mint a sakkjáték elméletének többi részét, a játszma stratégiai megalapozását és a végjátékok kezelését. A gyakorlatot az előforduló példák tanulmányozása adja meg.
A blogban szereplő példák tanulmányozása által az olvasó egyre könnyebben ismerheti majd fel valamely hadállásban azokat a tényezőket (adottságokat) és eszközöket, amelyek alkalmat adnak a kombinációs megoldásra, illetve kombináció megvalósítására.
Kombinációk típusai:
1. közvetlen támadás a király ellen (a, középen rekedt király; b, a király egyéb kedvezőtlen helyzete)
2. támadás a király sáncolása ellen (a, a sáncállás szétrombolása különböző pontokon; b, a sáncállás felszakítása)
3. a király kihajszolása
4. az alapsor védtelensége
5. a tisztek káros helyzetének kihasználása, vezérfogás
6. egyes támadási eszközök használata (vonal-, átló-, sornyitás, felfedés és zárás, áttörés, behatolás, védőbáb eltávolítása, elterelése, bábok káros helyre terelése, kettős támadás, felfedett sakk, kettős sakk, lekötés, kötés kihasználása, feloldása, közbeiktatott lépés, helykészítés, huszárállás létesítése f6-on, c6-on, illetve f3-on, c3-on)
7. kedvező helyzet elérését célzó kombináció
8. védelem, ellenkombináció
9. ellentámadás (a, utólagos ellentámadás; b, egyidejű támadás és ellentámadás)
10. időnyerés, időelőny értékesítése
11. térelőny, fejlődési előny értékesítése
12. szabadgyalog létesítése és értékesítése
13. lebonyolítás
14. lépéskényszer
15. döntetlen elérése (pattkombináció, örökös sakk, egyéb döntetlen lehetőségek)

A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) megjelentette a 2015. június 1-től érvényes, az Élő-pontszámok alapján összeállított világranglistákat.

Az országok rangsorát a legjobb 10 sakkozó Élő-átlaga alapján számolják ki. Sakkozóink hetedikek a legerősebb sakknemzetek értékelésében.
1.Oroszország 2744 (+ 1, 230 nemzetközi nagymester, 517 nemzetközi mester, 2333 címviselő)
2. Kína 2708 (- 2, 36, 32, 140)
3. Ukrajna 2687 (- 5, 85, 199, 519)
4. Egyesült Államok 2676 (+ 4, 86, 132, 662)
5. Franciaország 2656 (- 1, 49, 103, 387)
6. India 2656 (- 1, 38, 83, 266)
7. Magyarország 2649 (+ 1, 52, 117, 442)
8. Örményország 2643 (- 1, 37, 27, 108)
9. Anglia 2635 (+ 1, 36, 59, 260)
10. Németország (2633, 88, 244, 1264)

A honi ranglista élcsoportja:
Lékó Péter 2714, Almási Zoltán 2700, Polgár Judit 2675, Rapport Richárd 2671, Berkes Ferenc 2664, Balogh Csaba 2659, Erdős Viktor 2610, Papp Gábor 2601 ( + 7), Ács Péter 2599, Héra Imre 2593 (+ 1), Prohászka Péter 2583 (+ 1), Bánusz Tamás 2582 (- 8)

A férfi világranglista élcsoportja:
név nemzet 0415 0515 0615 j. Szül
1. Carlsen,M norvég 2863 2876 2876 0 1990
2. Caruana,F olasz 2802 2803 2805 11 1992
3. Anand,V indiai 2791 2804 2804 0 1969
4. Nakamura,H amerikai 2798 2799 2802 14 1987
5. Topalov,V bolgár 2798 2798 2798 0 1975
6. Kramnyik,V orosz 2783 2777 2783 5 1975
7. Griscsuk,A orosz 2794 2780 2781 15 1983
8. Aronjan,L örmény 2770 2776 2780 5 1982
9. So,W amerikai 2788 2778 2778 0 1993
10. Giri,A holland 2790 2776 2773 11 1994
11. Jakovenko,D orosz 2744 2738 2759 17 1983
12. Karjakin,S orosz 2757 2753 2753 11 1990
13. Gelfand,B izraeli 2747 2744 2751 11 1968
14. Navara,D cseh 2744 2751 2751 9 1985
15. Ding Liren kínai 2751 2757 2749 11 1992
16. Wojtaszek,R lengyel 2738 2746 2749 6 1987
17. Li Chao kínai 2730 2748 2748 0 1989
18. Dominguez Perez,L kubai 2729 2734 2746 16 1983
19. Tomesevszkij,E orosz 2745 2749 2745 8 1976
20. Szvidler,P orosz 2734 2734 2740 17 1976
21. Adams,M angol 2746 2740 2740 0 1971
22. Radzsabov,T azeri 2738 2738 2738 0 1987
23. Mamedgyarov,S azeri 2754 2735 2735 0 1985
24. Vityjugov,N orosz 2736 2736 2734 5 1987
25. Harikrishna.P indiai 2731 2733 2733 0 1986
…
36. Lékó,P magyar 2713 2714 2714 0 1979
44. Almási,Z magyar 2698 2700 2700 0 1976
64. Polgár,J magyar 2675 2675 2675 0 1976
69. Rapport,R magyar 2710 2671 2671 0 1996
72. Berkes,F magyar 2661 2664 2664 9 1985
83. Balogh,Cs magyar 2655 2659 2659 0 1987

A tegnap Grúziában befejeződött női Európa bajnokságon a román Michaela Sandura vetült a csalás gyanújának árnyéka. A történet érdekes, és gyanítom, hogy nincs még vége.

Michaela Sandu joggal tiltakozik

Úgy kezdődött, hogy a tornán Michaela Sandu ötös nyerősorozattal rajtolt, amely kétségtelenül furcsa, hiszen a versenyen induló 98 sakkozónő közül a 2300 Élő pontszámmal rendelkező Sandu csupán a 45 helyre volt rangsorolva. Ám hiába furcsa az öt győzelem, aligha lehetetlen. A versenyen az ún. svájci lebonyolítást alkalmazták, ennek lényege dióhéjban, hogy a győztes a győztessel, a vesztes a vesztessel játszik a következő fordulóban. (Kis magyarázat: a svájci-rendszerű tornák elején az erősebb sakkozók is általában a gyengébbekkel veszik fel a harcot, és ha nyernek, csak akkor kapnak maguknak való ellenfelet.) Sandu az előzetes latolgatás szerint persze nem számított ezen a tornán erős sakkozónak, viszont mindenki lehet jó passzban, vagyis ha elkapja a fonalat, képes lehet nyerősorozatra.
A csalás egyébként, amivel Sandut megvádolták úgy történik, hogy egy segítőtárs figyeli az Interneten az élő adást, számítógépébe pötyögi a parti lépéseit, majd egy miniatűr hangtovábbító berendezést használva mondja meg a helyes lépést a játékteremben feszült gondolkodást imitáló sakkozónak.
Én ezt a csalást úgy fejleszteném tökélyre, hogy többféle elemzőprogramot vetnék be, így nem mondhatnák azt, hogy „na nézd már, ez a sakkozó pont úgy játszik, mint a Houdini 4”, illetve szándékosan nem a legjobb lépést adnám tovább a sakkozónak, hanem csak a szimplán jó lépéseket, amelyek akár egy embertől is származhatnának. Ha még azt is hagynám, hogy a parti színvonala hullámozzon, olykor a másik fél kerüljön előnybe, majd meglépetném azokat a bizonyos jó lépéseket, ezáltal nyerne a sakkasztalnál ülő játékos, akkor a lebukásra az esély igen kevés lenne.
A vád szerint pontosan ez történt a tornán. Sandu partijai erősen hullámoztak, a román lány gyakran kiengedte az előnyt a kezéből, de aztán sikeresen visszaszerezte a kellő pillanatban. Legalábbis az első öt fordulóban, mert miután megvádolták csalással, sorban jöttek a vereségek. Sandu szerint, és ez teljességgel igaz lehet, nehéz úgy játszani, hogy csalással vádolják. Továbbá a lélektani teher mellé a rendezők az általa játszott partik Internetes közvetítését 15 perces késleltetéssel továbbították. Vádlóinak válasza, no lám, itt a bizonyíték ellene: az utolsó négy játszmáját elveszítette, a késleltetés miatt már nem tudott csalni!

Natalija Zsukova másodszor is megszerezte az Európa-bajnoki címet

A „fő vádló” egyébként a későbbi Európa bajnok volt, Natalija Zsukova, aki a lehetséges 11 pontból 9,5-öt szerzett és utolsó öt játékát megnyerte. Közben természetesen még arra is volt ereje, hogy Sandut lejárassa a világ előtt, így kétségkívül le a kalappal előtte. Halkan hozzáteszem Zsukova eredményéhez, hogy játékereje alapján csupán a 15. helyre várták…
Hát van min gondolkodni a mostani női Európa-bajnokság után. És ha lassan mindenki gyanús lesz egy-egy jobb eredmény után – dacára a szigorú intézkedéseknek, amelyeknek következtében elektronikus eszközt szinte lehetetlen bevinni a versenyterembe –, vajon lesz még értelme a versenyszerű sakkozásnak?

Alexander Kotov (1913-1981). Sakkról szóló könyvei rendkívül tanulságosak.

Valaha részletesen elemeztem egy látszólag egyszerű, ám nagyon is ravasz állást, amelyet később sakk-köri hallgatóim figyelmébe ajánlottam - írja Kotov a könyvében.

Azt a feladatot kapták, hogy egy félóra alatt, mellőzve a bábok mozgatását, gondolják át ezt a gyakorlati játszmából vett állást, majd írják fel azokat a változatokat, amelyek vizsgálatát szükségesnek tartják...

Íme az állás. Fehér lép...

"Kotov" és egyéb megoldások (hamarosan) a hozzászólások között.

Szellemünk éppúgy függ bizonyos dolgoktól, mint a testünk. Persze a fenti kép szerint keverni is lehet a szellemi függőséget a testivel - és ez nem feltétlenül elvetendő ötlet.

Mielőtt azonban a kedves blogolvasó elrohanna a közértbe megvásárolni a figuráknak való desszerteket, jöjjön a ma esti kombináció (szigorúan virtuális bábokkal).

Világos lép!

A megoldás (hamarosan) a hozzászólások között.

 Egy este Világos Vili király pizzát szeretett volna enni, ezért felhívta a pizza Futárt. Meg is rendelte a kedvenc pizzáját. Lóti, a pizza futár, megígérte Vilinek, hogy 5 perc alatt ki is szállítja a finom vacsorát, ezért máris megnézte az útvonaltervezőjében, hogy merre érdemes autójával elindulni. Beszállt az autójába, és rögtön futó sebességre kapcsolt, hogy minél gyorsabban elérje a célját. Vajon melyik úton éri el a leggyorsabban Vili palotáját?

Gyakori, hogy az állásunk elakad, és akárhogyan töprengünk, csupán tologatni tudjuk a figuráinkat előre-hátra, jobbra-balra, mindenféle eredmény nélkül. Ilyenkor az a legnehezebb, hogy megmaradjnk a valóságnál, azaz ne kezdjünk bele olyan támadásba, amely nem korrekt, vagyis az ellenfelet juttatná előnyhöz. Illetve, ha nem is csinálunk semmit, a tett lépéseinkkel legalább tartsuk a döntetlent.

A kérdés csupán annyi, ha ránézünk erre az állásra: itt és most mi a megfelelő lépés? Támadjunk? Vagy csak tologassunk a térelőnyünk biztos tudatában? Mit tegyen a világos haderő gazdája?

A megoldás (hamarosan) a hozzászólások között!

Aljechin 1892-ben született Moszkvában. A sakkjátékkal hétéves korában ismerkedett meg. A szülői házban gyakran rendeztek kisebb háziversenyeket ismert moszkvai sakkozók részvételével. Csodagyerek volt, bár furcsa módon iskolai tanulmányaiban a matematika kivételével mindenből kitűnőnek mutatkozott.
Sakkbéli fejlődését első pillanattól kezdve tudományos módszeresség jellemzi. Játszmáit leírja és elemzi. Gyermeki megjegyzései között is fel lehet fedezni komoly gondolatokat. Aljechin az iskolában is sakkozik társaival, ám többnyire, a lebukás elkerülése érdekében, tábla nélkül, fejben játszanak. Kilenc éves, amikor Pillsbury 22 ellenféllel játszik vakszimultánt a moszkvai sakk-körben. Ettől kezdve Aljechint is érdekli a vakszimultán lehetősége, olyannyira, hogy 1925-ben, Párizsban, 28 ellenféllel veszi fel a harcot. Az eredmény 22 győzelem, 3 döntetlen, 3 vereség.

A negyedik világbajnok kitűnően kombinált. Ez a képessége – saját elmondása alapján – súlyos tévhitet ébresztett benne, ugyanis az a meggyőződése alakult ki, hogy a legnehezebb helyzetben is képes bármikor mentőkombinációt találni.
Önvallomásában az írja: számomra a sakk nem játék, hanem művészet. Vállalom mindazokat a kötelezettségeket, melyeket ez a művészet követőire ró.
Bizonyos fokú megvetéssel szólt azokról, akik a sakkban csak a győzelmet tartják lényegesnek, akiknek a pont az istenük, a „mi”, nem pedig a „hogyan” a fontos számukra. Ezek számára a győzelem a játék egyetlen célja. Ebből adódóan Aljechin irtózott az értéktelen ponttól. Pl. Teichmann elleni játszmájában (1921), lépésismétlésekkel segítette hozzá ellenfelét az időzavar átvészeléséhez. nehogy az, ilyen okból legyen kénytelen veszíteni. Ez a fanatikus hit a szépségben, ez a magasabb rendű játékra való törekvés egész életútján elkísérte.
1909-ben éri el a mesteri fokozatot, innentől nagy várakozással tekintettek fejlődése elé. Versenyről-versenyre halad, és nagy elszántsággal küzd hiányosságai ellen.
A világháború az ő életét és sakkpályafutását is kettétöri. Néhány évre lemond a sakkról, sőt, kezdetben úgy tervezi, örökre befejezi a kockás táblán folyó harcot.
Hamarosan azonban ismét lángra lobban Aljechinben a sakk tűz, és a célja nem kevesebb lesz, minthogy legyőzze Capablancát. Gyorsan belátja, hogy sokat kell versenyeznie, ha eredményes akar a kubai ellen lenni. Hat év alatt 340 versenyjátszmát játszik, hallatlan játékerejét jellemzi, hogy Birminghamban és Buenos Airesben valamennyi játszmáját megnyeri. Játéka eredeti, teremtő fantáziája csodálatos megoldásokat varázsol a táblára. Megnyitáselméleti felkészültsége példátlanul széleskörű. Minden megnyitást játszik mind sötéttel, mint világossal. (Ezzel igen nehéz feladatot adott az ellene készülőknek.) Újításai megdöbbentőek, ellenfeleinek gyakran az volt az érzése, hogy szinte minden pillanatban képes merőben új megnyitási változattal előállni. Az Aljechin-játszma gyakori jelensége a támadás. Hol frontális gyalogroham, hol az ellenfél meggyengített állása ellen indított támadás könnyűtisztek segítségével. Leggyakoribb azonban a játék az egész táblán. Pl. támadás a vezérszárnyon, majd az ellenfél erőinek elvonása után hirtelen rajtaütés a királyon.

Aljechin a macskájával. A világbajnok a dr. Max Euwe elleni páros mérkőzésen a macskától csodás, mágikus erőt várt...

1927-ben a XX. század egyik legnagyobb sakkeseménye történik Buenos Airesben, a Capablanca – Aljechin párosmeccs. Aljechin a mérkőzés előtt átvizsgálja Capablanca 1922 és 27 közötti valamennyi játszmáját, és arra jut, hogy a világbajnok kitűnő a megnyitásokban, a középjátékban egyszerűsítésre törekszik, akár egészségtelenül, a végjátékban viszont gyakran elszalasztja a lehetőségeket, azon a területen egyáltalán nem legyőzhetetlen. Terve a következő lett: nem kerüli el majd Capablanca cserékre irányuló lépéseit, de menet közben igyekszik majd apróbb gyengítésekkel javítani végjátékbeli kilátásait. Az eredmény igazolta Aljechin taktikáját. Sötéttel viszonylag könnyen ért el döntetlent, világossal viszont képes volt Capablancát komoly problémák elé állítani. Végül Aljechin 6:3 arányban győzött 25 döntetlen mellett.
Aljechin pályafutásának ívelése töretlennek látszott, valójában azonban 1933-35. években a világbajnok súlyos krízisen ment keresztül. Egyre többet dohányzott és gyakran az alkohollal kívánta növelni az alkotáshoz szükséges fantáziát. Idegeit mind jobban felőrölte a romboló szenvedély és 1935 őszén dr. Max Euwe elleni páros mérkőzésen elveszítette a világbajnoki címét. Az eredményt nyolc győzelem, kilenc vereség és tizenhárom döntetlen adta.

Cikkünk első részének végén tekintsünk meg egy látványos Aljechin kombinációt, amelyet 1916-ban lett lejegyezve egy vakszimultánon. Világos indul!

A megoldás (hamarosan) a hozzászólások között.

Bátor Bálint Bástya útnak indult a hajójával, hogy elvigyen egy fontos üzenetet Világos Vilinek. Óvatosan kell haladnia, nehogy hegynek menjen (sötét gyalogok). Csak a bástya lép, a gyalogok nem ütnek. Találd meg a legrövidebb utat!